Madarnak községnek 1562 és 1570 között katolikus szerzetes tanító-paróchusa volt. Igaz kevés igazán értékelhető történelmileg hiteles forrás maradt ránk a katolikus iskoláról, de az Esztergomi Érseki Levéltárban fennmaradt 1564-ben egy kanonika vizitációs jegyzőkönyvtöredék, melyben a  vizitátor elismeréssel nyilatkozott egy szerzetes tanító-paróchusról, akit Antalnak (Antónius) hívtak. Személyét a török defterek (adóokmányok) is megerősítik, mert az 1570. évi török adólajstromán községünk adózói mellett az ő neve is szerepel.

A madari református anya-egyház presbiteri és egyházközségi közgyűléseinek jegyzőkönyveiből tudjuk, falunk kálvini reformációját Singelius Bálint, majd Huszár Gál indította el az 1560-as években. A református egyházak nagy gondot fordítottak arra,   hogy a népet anyanyelvén tanítsák, ezért iskolákat alapítottak. 1654-ben, a kolozsvári református kollégium első szabályzatában, megjelenik a madari református gyülekezet díjlevéle, amely a madari scholamester fizetését tartalmazza.

            1. Pénz 10 forint.

            2. Minden házas ember egy véka buzát ad.

            3. Egy hold őszi vetés.

            4. Két kerülő főzés.

            5. Minden háztul egy kenyér.

            6. Halotti énekléstül denár 12.

            7. Minden hordó borbul egy itce.

            8. Didactrum.

Az első madari református iskolamester, Szenci Mátyás nevével 1749-ben, az anyakönyvben találkozunk. 1754-ben már Kazinci Mihály az iskolamester és a    (nótáriusa), kit 1756-ban Baka István követ. Hosszú lista követi a madari iskola tanítónak névsorát, melyből az elsőket kiemeltük. Az oskola mester a mai értelmezésben az igazgatónak felel   meg. Az iskola feletti ellenőrzést a gondnokok és a presbiterek végezték. 1824-ben a madari Presbitérium az alábbi döntést hozta” A Rectornak és a Mesternek mindenek előtt az oskola érdekeit kell munkájával szolgálnia.”

A falusi iskolákban ezeket a tankönyvek használták: Katekizmus vagy   hittankönyv; Ábécéskönyv; Számtan; Az olvasás gyakorlására szolgáló könyv. Ez a fizika és a természetrajz általános alapjait, a mezőgazdaságtan fontosabb elveit, valamint azoknak a kötelességeknek a kifejtését tartalmazza, amelyek a jó polgár tulajdonságait összefoglalják. Ezekhez rövid latin nyelvű példák járulnak.

1886. július 28-án súlyos csapás érte az egész falut. Tűz ütött ki, leégett a templom, leolvadtak a harangok és az iskola is a lelkész és a tanító lakással. Ekkor az iskolában 182 gyermek járt.

A két világháború közötti időszakban, nagy volt a munkanélküliség. A gyermekek felmentést kaptak az iskolalátogatásból.  1940 –ben elrendelték a hatosztályos népiskola nyolcosztályossá fejlesztését. Madaron 3 osztályteremben folyt a tanítás, így a tanulók több évfolyamban voltak kénytelenek együtt tanulni. Az 1.2.3. osztály tanult közösen, majd 4.5. osztály és a 6.7. osztály.  Sok tanítónőt csak egyévi megbízatással választottak meg.  Ebben az időszakban 1928-ig Antal Dénes kántortanító az igazgató, őt követi Győrfi Lajos kántor. 1935-ig tölti be állását, ekkor lemond és helyette a presbitérium pályázat meghirdetése útján meghívja Erdélyi Gáspárt igazgató kántortanítónak. Az iskolában a jó eredmény eléréséhez három feltétel nélkülözhetetlen: A fegyelmezés az anyagismeret és a szeretet! Vallották az iskola tanítói.

Tóthné Varga Erzsébet visszaemlékezései: "Én még a régi iskolában jártam. Az iskolába délelőtt és délután jártunk. Emlékszem, hogy reggel iskolába menés előtt édesapám dolga az volt, hogy rőzsét tördelt, mert gyújtani valót úgy kellett vinnünk.Sokat jártunk a templomba, általában minden reggel. 44-ben kezdődött nálunk a háború, bunkerekben laktunk, nem jártunk iskolába."

A háború ideje alatt Szalai Sándor volt a nem legális tanító. 1945. július 15-én a felekezeti iskolákat megszüntették és az iskolai termeket felszereléseikkel együtt az állami iskola részére átadták. Néhány volt diák visszaemlékezése a háború utáni időszakról:

Németh Rudolf: "Tanulmányaimat a helyi iskolában kezdtem a háború előtt. …Mivel közeledett a front …vége lett a tanításnak. A háború után az iskolában a tanítás csak szlovák nyelven kezdődött. Az itt élő egyik tanítócsalád lakására jártam tanulni. Mivel ezt a tanítási formát nem ismerték el, 1947-ben be kellett iratkozni a szlovák állami iskolába. Ezek után elképzelhető milyen örömmel fogadtuk a hírt a magyar iskolák megnyitásáról…"

Dr. Ipóth Barnabás: "A vérzivataros háború után,…1947-ben írattak be szüleim iskolába. Mivel választási lehetőségünk nem volt, így az összes madari kisdiákkal egyetemben szlovák tannyelvű iskolában kezdtünk. Az anyanyelven való tanításunkat szüleink vállalták. Az alapiskola 5 évfolyamát szülőfalumban végeztem."

Czékus Dezső: "Mikor 1950-ben iskolaköteles lettem, már az „új” magyar iskola kisdiákja lehettem. Az akkori 5 osztályát itt helyben végeztük el, majd két évig Bátorkeszin tanultunk, az AI 8. osztályát pedig Madaron fejeztük be. Mi voltunk az első végzős nyolcadikosok. A végzős összevont osztály volt a 7. évfolyammal."  

A magyar tannyelvű iskolák újraindítása

Az állami iskolákban 1950-ben újraindulhatott az anyanyelvi oktatás. Hat éven keresztül, az ötödik osztállyal befejeződött Madaron a tanítás, 1957-től azonban fokozatosan bővítették. Némethné Szalai Irma 1957. szeptemberében kezdte meg a tanítást a madari iskolában és egészen a nyugdíjba vonulásig tanított. Ő volt az elsősök Irmuskája. Így emlékezik vissza a kezdetekre: „Munkánk a tanítással és a felkészüléssel nem ért véget. Megkívánták tőlünk, hogy mi legyünk a falu kulturális és társadalmi életének szervezői.” Irmuska tanító néni a tanítási ideje alatt 5 igazgatóval dolgozott együtt: Bratkó Istvánnal, Plachy Lászlóval, Szabó Dezsővel, Tóth Gézával és Csík Zoltánnal.

Újj Ernő: Visszaemlékezések Madaron kifejtett pedagógiai tevékenységemre. "Az ember ott érzi jól magát, ahol szeretetet adhat és kaphat. Madaron olyan melegszívű emberek éltek, akiknek sokkal többet számított a baráti melegség kialakítása, mint az anyagi javak felhalmozása.  Madarra 1957-ben érkeztem, ekkor Bratkó István volt az igazgató, aki családjával együtt az iskola mellett lévő tanítói lakásban lakott. Felesége is itt tanított az egyosztályos szlovák iskolában."

1945-től folyamatosan működött Madaron is a szlovák iskola igazgatója Mazan Ondrej volt és Bugan Edit követte. Végül 1988-ban megszünt, mivel nagyon alacsony létszámú gyermek látogatta.

Az 1970-es években az iskolára a változások gyakorisága jellemző. Viszonylag rövid idő alatt váltakoznak az igazgatók. A változás neve az integráció, vagyis összevonás. Az 1977/78-as tanévben megkezdődik a felső tagozat körzetesítése. Az elkövetkező tizenöt esztendőben iskolánkon csak az alsó tagozat működik. A felső tagozatot Bátorkeszire iskolázták be. Utolsó év kisiskolaként1986/87-ben volt.

Rendszerváltástól az Édes Gergely Alapiskola történetéig

Az iskola rohamos fejlődésnek indult 1989/90-es évben, miután a rendszerváltással megbukott az egypártrendszer. A demokrácia a felső tagozat visszaállítását tette lehetővé. A lépcsőzetes bővülést választotta az akkori igazgató, Csík Zoltán.

A felső tagozat kiépítése 1993/94-es iskolaévig tartott, így már teljes szervettségüvé vált újra a madari iskola. Az 1999/2000-es tanévben pedig elballag az első kilencedik osztály.

Érdekes története van annak az eseménynek, amely bizonyítványháború néven ismert. Az 1997/98-as tanévben Minisztériumi rendelet alapján csak szlovák bizonyítványokat engedélyeztek kiadni. A madari a búcsi és a bátorkeszi iskola tantestülete, megtagadta az egynyelvű bizonyítványok kiadását, és kétnyelvű bizonyítványokat kaptak a tanulók. A madari pedagógusok végig kitartottak az elhatározásuk mellett, szolidaritási nyilatkozatott tettek közzé a sajtóban, részt vettek a tüntetéseken, tiltakozásukat hangoztatták. Szeptemberre felszólítást kapott az igazgató és ezen az éven ki kellett adni az egynyelvű bizonyítványokat. (is)

A Madari Magyar Alapiskola, fennállásának 50. évfordulóját 2001. március 18-án ünnepelte a református templomban. 2005. Június 18-án az alapiskola ünnepélyes keretek közt felvette Édes Gergely református lelkész és költő nevét. A következő év szeptemberében már: A MADARI ÉDES GERGELY ALAPISKOLA tanulóit köszöntötte az igazgatónő: Szász Veronika

Az Édes Gergely táblát 2010-BEN AVATTUK FEL, az 5. évfordulón. Ettől az évtől kezdve minden évben megrendezésre kerül az Édes Gergely vetélkedő és népdalverseny, amelyen részt vesznek a baráti iskolák a környékről és Magyarországról. A vetélkedő A TOLL ĚS HÁRFA elnevezést kapta, mivel Édes Gergely életéről és munkásságáról megjelent könyv címe ez.

Az iskola épületének története

A 18. század végéről, 1790-ből származik az első adatunk, hogy a madari református egyház iskolát épít:

1795-ben az iskolában volt egy asztal, egy ágy és egy fogas.

1813-ban leltározást végeztek az iskola épületeiben.

1896-ban elhatározzák, hogy szükség van egy harmadik tanteremre.

A 19. Század végére melléképületeket építenek a tanító lakáshoz.

1904-ben újra leég a tanítói lakás, és az iskola is.

Édes Gizella visszaemlékezése az iskoláról: "Három iskola volt. Alul, a mai iskola két osztálya volt a tanterem. A felső iskolába a nagyok jártak. Ott csak egy osztály volt és a tanító szoba. Az alsó iskolában hátrafelé a kántornak volt két szobája és egy konyhája. Az osztályban volt egy tábla, kályha, fogas, szék és asztal a tanítónak, kettes padok voltak összetolva, így négyen ültünk egy padban. A padokban tanulás szerint ültünk."

1932-ben a presbitérium határozata alapján elkezdik az iskola építését. – Két iskolaterem utcára néző ablakokkal, két és fél méteres zárt folyosóval, felső végén szertárral. Ezen kívül 3 szobából, konyhából, éléskamrából és magtárból álló rektorlakással, 150cm széles nyitott folyosóval. Az iskola építése elkezdődött, de anyagi gondok miatt nem tudták folytatni. Közben kitört a második világháború és az iskolákat államosították. Majd bezárták, és szlovák nyelven folytatódott az oktatás.1957-ben kezdődött meg a tanítás az új iskolaépültben.Az 1970-80-as években folyamatosan gyarapodik az iskola épülete:

kicserélésre kerülnek az ajtók és az ablakok,

az olajos padlót gumi váltja fel,

modernizálják a világítást, neonokra cserélve,

1980-ban már működik a központi fűtés,

Megkezdik a vízvezeték szerelést,

1982-ben beüvegezik az addig nyitott verandát,

Átépítésre kerül az épület hátsó része, szociális helységek kapnak helyet ott.

1980/85-ös években készül el a három osztályos napközi otthon hozzáépítése,

A belső térben radiátor borítást szereltek fel,

A salétromos falakra burkolat került

Minden osztály függönnyel, drapériával, TV készülékkel, növénytermesztő asztalokkal, mosdókkal bővült.

Az osztályokból a folyosóra zárt szekrényekbe kerültek a cipők ,

A rendszerváltásig a járás egyik legjobban felszerelt iskolája lett a madari kisiskola.

Az elmúlt 20 esztendőben nem volt év, hogy valamilyen építkezés, vagy felújítás ne lett volna az iskola épületében. 1993-ban teljes szervezettségűvé vált az iskola, szükség volt egy újabb tanteremre. Felújításra kerültek a mellékhelységek 1998-ban. Mivel a tantestület fokozatosan bővült, ezért 2003-ban a pedagógus kar elfoglalhatta az újonnan elkészült tanítói szobát. 2005 nyarán nagy munkába kezdett az iskolai építőbrigád, mert egy konyhát és egy 50 férőhelyes étkezőt alakítottak ki a volt szén raktárból. Szeptemberben már közel 100 tanuló és tanító ebédelhetett az iskola épületében. Néhány éve kicserélésre kerültek az ajtók, ablakok. Minden évben szebb és modernebb berendezésekkel gazdagodik.

Zárszó:

Egy adott község életét, fennmaradását a múltban és a mában két dolog határozza meg jelentős mértékben a templom és az iskola. Az évszázadok során úgy adódott, hogy Madaron az anyanyelvi oktatás igényei léteztek, még ma is létezik, és bízunk benne, hogy még a jövőben is fog létezni. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy mi is a madari iskola tanulói lehetünk. Büszkék vagyunk erre az iskolára és reméljük, miden diák szívesen gondol majd vissza az első iskolai éveire, amit Madaron töltött el.