- Községünkről, Madarról - beszédes helyneveink
- Érték-túra ajánlatunk!
- Édes Gergelyről
- Iskolatörténet
- A madari református gyülekezet lelkészei napjainkig
- Madari népszokások
- Népi gyermekjátékaink
- Madari lakodalmas
- Szüreti felvonulás
- Tollfosztás
- Lucanapi népszokások
- Történeti mondák
- Településmustra - országos regiszter
A pokóhegyi szerzetes
A Pokóhegyen régen egy szerzetes élt, aki mikor egy villámcsapás fölgyújtotta a bozótost, azzal intette a népet a kereszténység felvételére.
(Madar – Édes Angéla) MZ-VN gy. 2017
Mátyás király és a lusta legény
Egyre emlékszek, hogy mondtak. Hogy ment Mátyás király, hát hogy itt vagy hol, azt nem tudom, csak ment a kiséretivel, és egy lány kapált. A fiatalember meg a fa alatt feküdt. Hát aztán hogy a szolgája mondta, hogy:
- Királyom-uram, mit érdemel ez a lusta legény? Ez a lány dógozik, ő meg fekszik.
Mondta a Mátyás, hogy:
- E’ bölcs ember. Mer’ egyik legalább dolgozik.
Így vót, nem vót, ezt mesélték.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
Mátyás király madarászai
Itten valamikor az őseink madarászok vótak. Mátyás királynak a madarásszai laktak itt.
(Madar – Kovács Zoltán) MZ-VN gy. 2017
Én a szomszéd tanító úrtól hallottam ezt, mesélte, hogy azér’ adta a madarászainak ezt a területet, hogy jó hűen szolgálták a királyt.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
Mátyás király kastélya
Fönt vót a Várhegyen a vár, a kastélya. És ő hogy ott szállt meg. Az én gyerekkoromba’ vótak olyan vársancok ott fönt.
[Azt tartották, hogy az Mátyás király kastélya volt?]
Azt mondták.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
Mária Terézia adománya (Az Édes nemzetség címerének eredete)
Megvan a kutyabőrös címerünk Budapesten. A történetünk onnan híres és emlékezetes, hogy Mária Teréziának az Édes elnevezés, vagyis a falunkból mézet és mustot vittünk adóba, hogy a falu gondját és problémáját, és főleg a gazdasági helyzetét segítse. Azért szerepel a kaptár az Édes nemzetség címerében.
(Madar – Édes Angéla) MZ-VN gy., 2017
A világháború előjele
Még a háború előtt egy olyan égi jel vót, hogy a nyugati égbolttól a keletiig itt az egész faluból vörös fény [volt látható]. Mindenki mondta, hogy rosszat jelent. Be is következett, mert a ’14-es háborúnak Trianonnal lett vége.
(Madar – Édes Sarolta) Az adatközlő nagyapjának bibliájában található feljegyzés alapján. MZ-VN gy., 2017
A magyar bevonulás
Például olyant meséltek, hogy mikor ide a magyarok bejöttek ’38-ba’, akkor a templomba’ a lányok padja előtt két zászló, magyar zászló vót. S ott, eladó lányok vótak akkor, azok meg egy levente őrt álltak minden istentiszteleten, és magyar ruhába’, abba’ a tipikus magyar ruhába’. [Díszkapu volt itt Madaron, amikor bejöttek?] Vót.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
A második világháború
Olyan éjfél felé apám kinézett az udvarra, de má’ égtek a széna-, a szalmakazlak, ott csaptak össze. Olyan harc vót a faluba’, hogy olyan világos volt, mint nappal. Éjszaka. Ott csaptak össze. Reggelre mintha semmi nem történt volna. Ez vót karácsony tájékán.
(Madar – Szűcs Jenő) MZ-VN gy., 2017
Hát mink is a háború alatt itt vótunk a borospincékbe elbújva gyerekek.
[Az oroszok nem történt fel a pincéket?]
Dehogynem, persze. Hát az vót az első. Hát hat hétig itt vót a háború, a front. Bátorkeszi meg Madar között. Kétszer cserélt gazdát. Vagy háromszor?
(Madar – Kovács Zoltán) MZ-VN gy., 2017
Történelmi emlékek
A régi faluhely
Valamikor, nem tudom hány évvel ezelőtt itten ez a falu nem létezett. Itt nádas, füzes, mocsaras terület vót. És hát ugye a madarak olyan helyen szeretnek. Valamikor a falun kívül, olyan két kilométerre, úgy is hívják azt a dűlőt, hogy Szentkirály. Ott valamikor falu vót. És ottan kezdtek is ásatásokat végezni, föltárták, ott lehetett találni emberei csontokat. És a falu arrúl kapta a nevit, mivel hogy itt madarászok éltek, vagyis folytatták a tevékenységüket. És mikor elkezdtek itt építkezni, mire arra került a sor, arról kapta a falu a Madar nevet a madarászokrúl.
(Madar – Szűcs Jenő) MZ-VN gy., 2017
Farkasverem emléke
A Farkasverem arról regél, hogy a csapdába esett farkasokat kimentette onnan hajdan a farkaskirály.
(Madar – Édes Angéla) MZ-VN gy., 2017
Gabonavermek emléke
Aztán voltak ottan [Várhegy] ilyen gödrök, ilyen silók, vermek, amibe’ a gabonát tárolták. Ilyen gödrök.
(Madar – Kovács Zoltán) MZ-VN gy., 2017
Vallásküzdelmek emléke (A madari Leshegy)
A Leshegy volt az, ahol meglesték az artikuláris istentiszteleti helyre igyekvő reformátusságot, ugye a katolikusok.
(Madar – Édes Angéla) MZ-VN gy., 2017
Mer’ a katolikusság… Ugye olyan nagy volt akkor a két vallás között a viszály, és azoknak az embereik lesték [onnan a Leshegyről] az idejövőket, hogy ne gyűlekezzenek össze. Ne jöjjenek ide. Így mondták.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
A madari Akasztóhegy
Az Akasztófahegyen a bűnöst bitófára akasztották, és elrettentésül egy napig ott hagyták azokat, akik valamilyen vétket követtek el.
(Madar – Édes Angéla) MZ-VN gy., 2017
Helynévmagyarázó mondák
A madari Menyecskevölgy
Ott vótak pincék, és a szegény asszonyok háton hozták a fát az erdőbül. És vót egy ember, nem akarom a nevit mondani, aki mindig megleste [őket]. És mondta:
- Gyere be, rózsám, adok egy piros almát!
Hát osztán nem alma lett, hanem más. És azér’ lett Menyecskevőgy.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
Bűn és bűnhődés
Mindenárus János gyilkosa
A Leshegynél történt, úgy hítták, hogy Mindenárus János. Az a szüleimnél szokott megállni. Mindent árult. Ilyen táskája, olyan hátizsákszerűje volt, és gombok, meg mindenféle vótak nála. És egyszer csak nem jött a János. Pedig várták, hogy má’ köllött vóna. És hogy mondták, hogy itt egy ember, a Varga Mátyásnak az apja erdőkerülő vót, és hogy agyoncsapta a pénzéér’. És én azt hallottam ettől a nenétül, hogy nem tudott meghalni. Hogy nagyokat vergődött, hogy kínlódott, hogy nem tudott meghalni. Aztán csak hogy megmondta, hogy azér’ nem tud meghalni, mer’ hogy az ő lelkin van a Nindenárus Jánosnak a halála.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
Kincsmondák
A kincs kigyúl
Hát a Várhegyről mondták, hogy minden hét évbe’ fölvillan az arany. És akkor fokhagymát köll a zsebbe tenni, aztán akkor ott maradni. Itt a mi környékünkön mindenki hitt benne. Csak nem tudták pontossan, a hét év mikor, milyen napon telik. De állítólag a Szűcsek – azok áttelepültek [Magyarországra] – azok látták. Hát osztán hogy hazudtak-e vagy… Mi szájtátva hallottuk.
(Madar – Édes Sarolta) MZ-VN gy., 2017
Adatközlők:
Madar – Édes Angéla, 1975…………… k.* ref.
Madar – Kovács Zoltán, 1937 ref.
Madar – Édes Sarolta, Kovács Zoltánné, 1935 ref.
Madar – Varga Erzsébet, 1931 ref.
Madar – Szűcs Jenő, 1941 ref.