Falunknak gazdag hagyományai vannak a népi kultúra ápolásában.

A ruhaviselet nem volt különösebben feltűnő, hacsak nem a megnevezésüket     tekintve. A szokásos viselethez a férfiak gülügombos mellényt viseltek: a       gülügomb nem gömbölyű volt, hanem toronyszerűen kimagasodott. A nők nyári ruházata a péntő (pendely) azaz ráncos bő szoknya volt. Deréktől felfelé lipityőt (blúzt) viseltek. A kontyra aranyfonállal átszőtt       csipkehengert, pintnit húztak. A menyasszonyi ruha a régmúltban fekete volt.

A falunak nagyon sok népszokása volt, pl. adventi ostorpattogtatás, húsvéthétfői vízbeöntés a mai napig megmaradt húsvéti versekkel, a kukoricafosztás és kosárfonás. Hímzéséről mindig is híres volt a falu: almarúzsás, cipós, csillagmintás, toledós terítőiről.

Mind a mai napig élő népszokásunk viszont a lucázás. Ma már nem készül Luca-széke, hogy a boszorkányok felismerhetőek legyenek, sem a  jövendőbeli megjósolásához. Viszont Luca-napjának előestéjén ma is elnéptelenedik a falu és lakói a Sutyu-völgybe, a szőlőhegy pincéibe mennek ünnepelni, lucázni.