- Községünkről, Madarról - beszédes helyneveink
- Érték-túra ajánlatunk!
- Édes Gergelyről
- Iskolatörténet
- A madari református gyülekezet lelkészei napjainkig
- Madari népszokások
- Népi gyermekjátékaink
- Madari lakodalmas
- Szüreti felvonulás
- Tollfosztás
- Lucanapi népszokások
- Történeti mondák
- Településmustra - országos regiszter
Élő hagyományok
Falunknak gazdag hagyományai vannak a népi kultúra ápolásában.
A ruhaviselet nem volt különösebben feltűnő, hacsak nem a megnevezésüket tekintve. A szokásos viselethez a férfiak gülügombos mellényt viseltek: a gülügomb nem gömbölyű volt, hanem toronyszerűen kimagasodott. A nők nyári ruházata a péntő (pendely) azaz ráncos bő szoknya volt. Deréktől felfelé lipityőt (blúzt) viseltek. A kontyra aranyfonállal átszőtt csipkehengert, pintnit húztak. A menyasszonyi ruha a régmúltban fekete volt.
A falunak nagyon sok népszokása volt, pl. adventi ostorpattogtatás, húsvéthétfői vízbeöntés a mai napig megmaradt húsvéti versekkel, a kukoricafosztás és kosárfonás. Hímzéséről mindig is híres volt a falu: almarúzsás, cipós, csillagmintás, toledós terítőiről.
Mind a mai napig élő népszokásunk viszont a lucázás. Ma már nem készül Luca-széke, hogy a boszorkányok felismerhetőek legyenek, sem a jövendőbeli megjósolásához. Viszont Luca-napjának előestéjén ma is elnéptelenedik a falu és lakói a Sutyu-völgybe, a szőlőhegy pincéibe mennek ünnepelni, lucázni.
Kérjük szíves segítségüket régi fényképek begyűjtésében, melyek a madari ünnepekről, szokásokról készültek! Köszönjük!